1. Mik a legfontosabb 2012. március 1-jén hatályba lépett változások a hazai cégeljárást illetően?

-   Megszűnt a lehetőség, hogy a kérelem benyújtásakor a szükséges
illeték- és közzétételi díj megfizetéséről szóló kincstári igazolás
becsatolása helyett, a jogi képviselő csupán nyilatkozzon a
befizetés megtörténtéről
, és a befizetésről szóló igazolást később
a Kincstár küldje meg a cégbíróság felé.
-   Annak érdekében, hogy a gyors cégalapítás lehetősége továbbra is
biztosítva legyen, ugyanakkor hitelezővédelmi szempontok is
érvényesüljenek, a törvény módosítja az egyszerűsített cégeljárás
szabályait
. A módosítás értelmében egyszerűsített cégeljárás csak
cégalapítás esetén lehetséges, meghatározott cégformákra
(közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság,
zártkörűen működő társaság és egyéni cég) vonatkozóan. A módosítás
megszünteti azt a gyakorlatot, hogy a cégbírósághoz nem kell
benyújtani valamennyi okiratot, a cégbejegyzési kérelemhez
valamennyi, a törvény mellékletében felsorolt iratot csatolni kell. A jogi
képviselő felelőssége egyértelműbbé válik. Az egyszerűsített
eljárásban a jogi képviselő törvényességi szempontból előzetesen
ellenőrzi az általa benyújtott iratok megfelelőségét, azt szavatolja.
-   A cégbíróságon a bejegyzési kérelem elbírálási határideje az
adószám megérkezésétől kezdődik (Ctv. 44. §).
-   A törvény megerősíti a székhely intézményét a székhelyhasználat 
jogcímének igazolásával. Megszünteti az ügyvédi székhely szolgáltatás
intézményét. A már megkötött megbízásokra az ügyvédekről szóló
1998. évi XI. törvény 25/A. §-át kell alkalmazni.
-   A cégjegyzék már nem szabadszöveges, TEÁOR nómenklatúra nélküli
tevékenységeket tartalmaz, hanem a bejegyzési kérelemben a
mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerint kell megadni a
tevékenységi köröket. A tevékenységi körök változását a
cégbírósághoz nem kell és nem is lehet külön bejelenteni, a változásról
a cégbíróság az állami adóhatóságon keresztül értesül elektronikus
úton, a tevékenységi körök változásának cégjegyzékbe történő
bejegyzése automatikus. 2013. február 1-jétől minden cég tekintetében
átvezetésre kerülnek a TEÁOR számok.
-   A módosítás a cégjegyzékbe bejegyzett személyek vonatkozásában
több személyazonosító adat nyilvántartását írja elő, továbbá külföldi
jogi személynek vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak,
vagy olyan külföldi természetes személynek, aki nem rendelkezik
belföldi lakóhellyel, kézbesítési megbízottat kell megjelölnie.
-   Szigorodnak a vezetői tisztségviselőre és a tagokra vonatkozó 
összeférhetetlenségi szabályok.
-   A cégeknek adataik első változásakor, legkésőbb 2013. február
1. napjáig kell eleget tenniük az adatbejelentési
kötelezettségeiknek.
Illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése
nélkül lehet bejelenteni azt a változást, amely kizárólag a székhely 
(fióktelep, telephely) használata jogszerűségének igazolását, a
kézbesítési megbízott megjelölését és a tag, vezető tisztségviselő
további azonosító adatainak, adóazonosító számának bejelentését
tartalmazza.
-   A módosítás megszüntette a kényszer-végelszámolási eljárást,
helyette a kényszertörlés eljárása került kidolgozásra.

2. Változott-e az egyszerűsített cégeljárás 2012. március 1-jét követően?

Annak érdekében, hogy a gyors cégalapítás lehetősége továbbra is biztosítva legyen, ugyanakkor hitelezővédelmi szempontok is érvényesüljenek, a törvény módosítja az egyszerűsített cégeljárás szabályait. A módosítás értelmében egyszerűsített cégeljárás cégalapítás esetén lehetséges (változásbejegyzési eljárásban NEM), meghatározott cégformákra vonatkozóan. A módosítás megszünteti azt a gyakorlatot, hogy a cégbírósághoz nem kell benyújtani valamennyi okiratot. A cégbíróságon a bejegyzési kérelem elbírálási határideje az adószám megérkezésétől kezdődik. A jogi képviselő felelőssége egyértelműbbé válik. Az egyszerűsített eljárásban a jogi képviselő törvényességi szempontból előzetesen ellenőrzi az általa benyújtott iratok megfelelőségét, azt szavatolja.

Ha a cég alapítói az egyszerűsített cégeljárás szabályainak alkalmazását választják, úgy egyben vállalják azt is, hogy társasági szerződésként (alapító okiratként) a Ctv. mellékletében elhelyezett szerződés mintát alkalmazzák.

3. Változott-e 2012. március 1-jével a cégeljárásban fizetendő illeték összege?

Az egyszerűsített eljárással történő cégbejegyzési kérelmek esetében változott a fizetendő illeték összege a következők szerint:

Az egyszerűsített eljárással történő cégbejegyzési kérelem illetéke:

-   zártkörűen működő részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság
esetén 50 000 Ft,
-   jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén 25 000 forint,
-   egyéni cég esetén 15 000 forint.

4. Melyek a cégalapításnál - egyszerűsített eljárásban - eljáró jogi képviselőnek a törvényesség biztosítását szolgáló feladatai?

Ha közkereseti, betéti vagy korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság vagy egyéni cég alapításának bejegyzése iránti kérelemhez szerződésminta alapján készült alapító okiratot csatolnak, a bejegyzési kérelemhez csatolt nyomtatványon ezt a körülményt fel kell tüntetni.
A bejegyzési kérelemhez csatolandó okiratok felsorolását a törvény 3. számú melléklete tartalmazza. A jogi képviselő a bejegyzési kérelemben nyilatkozik arról, hogy a csatolandó okiratok törvényességi szempontú vizsgálatát elvégezte, azok megfelelőségét szavatolja. A jogi képviselőnek a törvényességi szempontú vizsgálatára vonatkozó nyilatkozatát a bejegyzési kérelemnek tartalmaznia kell.

5. Alá kell-e írnia a jogi képviselőnek külön-külön a csatolandó elektronikus okiratokat (és egyben el kell-e látnia az okiratokat időbélyegzővel) vagy elegendő, ha a bejegyzési kérelem (e-akta) elektronikus aláírásáról gondoskodik?

A Ctv. 2008. június 9-én elfogadott módosítása (a továbbiakban: CtvM.-2008) az e téren tapasztalható értelmezési bizonytalanságot megszüntette, egyértelművé téve, hogy elegendő ha a jogi képviselő az ún. e-aktát látja el elektronikus aláírásával és időbélyegzővel.

A Ctv. módosított 36. §-ának (2) bekezdése egyebek között rögzíti, hogy "A jogi képviselő e kötelezettségét olyan módon is teljesítheti, ha a cégbejegyzési (változás bejegyzési) kérelmet látja el minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel."

6. Az Igazságügyi Minisztérium Cégszolgálata köteles-e az illetékes cégbírósághoz továbbítani az informatikai szempontból hibás, vagy hiányos kérelmeket?

A CtvM.-2008. változást hozott az informatikai szempontból - a további eljárás lefolytatására - alkalmatlan kérelmek megítélést illetően. A Ctv.         38. §-ának módosított (1) bekezdése rögzíti, hogy "Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem és mellékletei informatikai szempontból hibásak vagy hiányosak, a céginformációs szolgálat az iratokat a (2) bekezdés szerinti elektronikus igazolással együtt a jogi képviselőnek visszaküldi. Ebben az esetben a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet be nem nyújtottnak kell tekinteni."

7. Honnan kell számítani az egyszerűsített eljárásban az egy munkaórás ügyintézési határidőt?

A bejegyzési kérelem elbírálásáról a cégbíróság a bejegyzési kérelem érkezését követően, az adószám megállapításától számított egy munkaórán belül határoz. A cégbíróság e határidőn belül kezdeményezi a bejegyzést elrendelő, illetőleg a bejegyzési kérelmet elutasító végzés jogi képviselő részére történő kézbesítését. A kérelem elbírálására nyitva álló határidő számításának kezdő időpontja munkanapokon reggel 9 óra.

8. Az egy munkaórában megállapított törvényi határidő elmulasztása esetén sor kerül-e a cég automatikus bejegyzésére?

Az egy munkaórában megállapított törvényi határidő elmulasztása közvetlenül nem eredményezi a bejegyezni kért cég kérelmének elfogadását.

A Ctv. 48. §-ának (8) bekezdése szerint, ha a cégbíróság döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a cégbíróság vezetője a határidő lejártát követően, legkésőbb egy munkanapon belül hivatalból intézkedik a bejegyzési kérelem elbírálásáról. Az ügyintézési határidő eredménytelen eltelte esetén a cégbejegyzés a következő munkanapon, a törvény erejénél fogva - a kérelem alapján előszerkesztett adatok szerinti tartalommal - haladéktalanul megtörténik. A törvény erejénél fogva történő automatikus bejegyzés esetén kijavítás iránti kérelem terjeszthető elő.

Az idézett szabály alapján a bejegyzési kérelem csak akkor kerül a törvény erejénél fogva elfogadásra, ha az egy munkaórában meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően az egy munkanapos "póthatáridő" is úgy telt el, hogy a kérelem elbírálása nem történt meg. A törvényben előírt egy munkanapnyi időszak alatt a cégbíróság vezetője gondoskodhat a késedelem orvoslásáról.

9. Mit vizsgál a cégbíróság a bejegyzési kérelem elbírálása során az egyszerűsített cégeljárásban?

A cégbíróság a bejegyzési kérelem elbírálása során megvizsgálja, hogy a bejegyzést kérő jogi képviselőjének meghatalmazása, a bejegyzési kérelem kitöltése és a jogi képviselőnek a bejegyzési kérelembe foglalt nyilatkozata megfelel-e a jogszabályoknak, valamint hogy a bejegyzést kérő a 3. számú mellékletben felsorolt okiratokat csatolta-e kérelméhez, továbbá, hogy –- amennyiben a bejegyzést kérő nem élt a névfoglalás lehetőségével -– a cég választott neve jogszabályszerű-e.

A törvény új elutasítási okként jelöli meg azt, ha a cégbíróság észleli, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését a törvény előírja, illetve a csatolt létesítő okirat vagy az egyéb mellékletek nem felelnek meg a jogszabályok rendelkezéseinek. A törvény így lehetőséget biztosít a cégbíróságnak arra, hogy amennyiben a csatolt iratokban nyilvánvaló, a rövid határidő alatt is észlelhető hibát talál (pl. kft. törzstőke 30 000,-Ft), a bejegyzési kérelmet elutasítsa.

A cégbíróságnak az egyszerűsített cégeljárásban ellátandó feladatait a jogalkotó tételesen meghatározta, figyelembevéve azt, hogy az előzetes jogi kontroll jelentős részét a cég jogi képviselője (az ügyvéd, a közjegyző) végzi el. (Ráadásul a törvényi társasági szerződés minták alkalmazása eleve kizárja, hogy a létesítő okirat a törvényhozó által tiltott rendelkezést tartalmazzon, hibát véteni csupán a blanketta rossz kitöltésével lehet.)

10. Sor kerülhet-e hiánypótlásra egyszerűsített cégeljárásban?

A Ctv. 48. §-ának (5) bekezdése alapján az egyszerűsített cégeljárásban hiánypótlásra - figyelemmel a csatoltandó okiratok minimális számára is - nem kerülhet sor.

11. Korlátozza-e a Ctv. az egyszerűsített eljárásban a bíróság nevében eljárni jogosult személyek körét?

Épp ellenkezőleg. A Ctv. 48. §-ának (3) bekezdése szerint "A cég bejegyzésére irányuló kérelem érdemi vizsgálatát bírósági titkár, fogalmazó vagy bírósági ügyintéző önállóan lefolytathatja és a bejegyzési kérelmet elutasító végzés meghozatalára is önálló aláírási joggal jogosult. Ugyanez irányadó a többi olyan végzés meghozatalára is, amely ellen külön fellebbezésnek van helye."

A törvényhozó a bírósági titkár, a fogalmazó és a bírósági ügyintéző feljogosításával természetesen nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy az egyszerűsített eljárásban a határozatot (legyen az a bejegyzési kérelemnek helytadó vagy a kérelmet elutasító) bíró hozza meg. A döntéshozatal cégbíróságon belüli rendjének kialakítása (így pl. a szignálás szabályozása) az adott megyei bíróság döntési kompetenciájába tartozik.

12. Mely esetekben kerülhet sor -egyszerűsített eljárásban- a cégalapítás iránti bejegyzési kérelem elutasítására?

A Ctv. - összhangban a cégbíróság feladatait meghatározó rendelkezésekkel - tételesen felsorolja azon eseteket, jogi hibákat, amikor a bejegyzési kérelmet el kell utasítani. A taxatív lista törvényi rögzítése egyben azt jelenti, hogy bármely más elutasítási indok alkalmazása törvénysértőnek számít.

A Ctv. 48. §-ának (6) bekezdése alapján a cégbíróság a bejegyzési kérelmet kizárólag az alábbi okok valamelyikére történő hivatkozással utasíthatja el:

-   a bejegyzést kérő jogi képviselőjének meghatalmazása, a bejegyzési 
kérelem kitöltése nem felel meg a jogszabályoknak, vagy ha a
bejegyzési kérelem nem tartalmazza a jogi képviselőnek a bejegyzendő
adatokra vonatkozó iratok jogszerűségét igazoló nyilatkozatát,
-   a bejegyzést kérő elmulasztotta a 3. számú mellékletben felsorolt 
valamely irat benyújtását,
-   a cég elnevezése - amennyiben a cég nem élt a 6. § szerinti
névfoglalás lehetőségével - nem felel meg a jogszabályi
rendelkezéseknek,
-   az adóhatóság értesítése alapján az adószám megállapításához
szükséges, az általános forgalmi adó alanyának az adóköteles
tevékenysége megkezdésének bejelentésével összefüggő nyilatkozata
nem felel meg a jogszabályi előírásoknak,
-   a cégjegyzék a cég tagja, vezető tisztségviselője, illetve cégvezetője
vonatkozásában a 27. § (1) bekezdésének c) pontja, a 27. § (2)
bekezdésének d) pontja, 27. § (3) bekezdésének d) pontja, a 27. § (4)
bekezdés a) pontjának ad) alpontja, vagy a 27. § (6) bekezdésének
c) pontja szerinti bejegyzést tartalmaz, vagy
-   észleli, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott
cégformára vonatkozóan e törvény előírja, illetve a létesítő okirat,
valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, a 3. számú
mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó
egyéb okirat nem felel meg a jogszabályok rendelkezéseinek.

13. A cégbíróság elutasító végzését követően ismételten benyújtott kérelem kapcsán le kell-e róni újra az eljárási illetéket?

Ha az elutasító végzés közlését követő nyolc napon belül (megjegyzendő, hogy itt a Ctv. nem munkanapról rendelkezik) a cég bejegyzése iránti kérelmet ismételten előterjesztik, a Ctv. 48. §-ának (9) bekezdése alapján "az elutasításhoz fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak"”, vagyis az eljárási illeték ismételt megfizetésére nincs szükség, a korábbi eljárásban kapott illeték megfizetéséről szóló igazolás is felhasználható.

14. A cégbíróság miként közli döntését az ügyben eljárt jogi képviselővel?

A CtvM.-2008. módosította a Ctv. 39. §-ának (2) bekezdését annak érdekében, hogy a bírósági végzés hivatalos közlésére főszabályként elektronikus úton kerülhessen sor. (Hangsúlyozni kell, hogy ez a szabály az egyszerűsített és az általános szabályok szerinti eljárásban egyaránt irányadó.)

A Ctv. 39. §-ának (2) bekezdése szerint a következő szabályok alkalmazandóak:

-   A cégbíróság a jogi képviselővel elektronikus úton közli a bejegyzési,
változásbejegyzési eljárás során hozott végzéseket.
-   Abban az esetben, ha az eljárt jogi képviselő minősített elektronikus 
aláírással és időbélyegzővel ellátott visszaigazolást küld a cégbíróság
részére, úgy a visszaigazolásban megjelölt időpontban a végzést
kézbesítettnek kell tekinteni.
-   Amennyiben a cégbíróság három munkanapon belül a jogi képviselőtől
nem kap visszaigazolást, úgy a Ctv. nem kapcsolja az elektronikus úton
történő közléshez a kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények
alkalmazását, a cégbíróság ebben az esetben a végzést írásban is
köteles megküldeni.

15. Alkalmazhatók-e az egyszerűsített eljárás szabályai a változásbejegyzési eljárás során?

Nem. Az egyszerűsített cégeljárás szabályai kizárólag a bejegyzési eljárásban kerülhetnek alkalmazásra. A változásbejegyzési kérelem elbírálására egységesen a Ctv. 46. §-ban meghatározott ügyintézési határidők vonatkoznak. Nincs akadálya azonban annak, hogy a cég az egységes szerkezetű létesítő okiratát a Cégtörvény mellékletében található szerződésminta kitöltésével készítse el, azonban ahhoz eljárásjogi jogkövetkezmények nem fűződnek.

16. Változott-e 2012. március 1-jével a bíróságon az ún. általános bejegyzési eljárásban kötelező ügyintézési határidő?

Nem következik be változás, a cégbíróság -ha az egyszerűsített eljárás alkalmazására nincs jogi lehetőség - a bejegyzési kérelemről legkésőbb tizenöt munkanapon belül köteles továbbra is határozni. (Lásd a Ctv. 46. §-ának (7) bekezdésében foglaltakat.) Fontos kiemelni azonban, hogy bejegyzési eljárásban a cégbírósági ügyintézési határidő az adószám megállapítását követően kezdődik.

17. Van-e mód a cégbíróság döntésével szembeni jogorvoslati eljárás során papír alapú kérelmek előterjesztésére?

2011. április 1-jétől a Ctv. 36-40. § rendelkezéseit a jogorvoslati eljárásokban megfelelően alkalmazni kell, vagyis nincs mód a papír alapon történő ügyintézésre.
A törvényességi felügyeleti eljárásokban azonban továbbra is papír alapú ügyintézés van.

18. Változnak-e 2012. március 1-jét követően a cégek működése feletti törvényességi felügyeleti eljárásra vonatkozó rendelkezések?

Új szabályként kerül bevezetésre a Ctv. 74. § (5) bekezdése, amelynek értelmében amennyiben egyszerűsített eljárásban bejegyzett cég vonatkozásában azért indul törvényességi felügyeleti eljárás, mert a bejegyzési kérelemben szereplő adat, amelynek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan e törvény előírja, illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, a Ctv. 3. számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okirat nem felelt meg a jogszabályok rendelkezéseinek, a cégbíróság a jogi képviselővel szemben a Ctv. 34. § (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazza.

19. Igényelhetik-e az elektronikus úton megküldött végzés papíralapú változatának megküldését a bejegyzett cég üzleti partnere, vagy egyéb szervezetek?

2008. július 1. napjával kizárólagossá vált az elektronikus cégeljárás, amely önmagában is gyorsítja a cégalapításokat (változásbejegyzéseket), illetve a cég működése szempontjából az elektronikusan kiállított és hitelesített iratok későbbi felhasználhatóságát érintően további előnyöket határoz meg.

Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 3. §-ának (1) bekezdése egyértelművé teszi, hogy elektronikus aláírás, illetve dokumentum elfogadását - beleértve a bizonyítási eszközként történő alkalmazást - megtagadni, jognyilatkozat tételére, illetve joghatás kiváltására való alkalmasságát kétségbe vonni nem lehet kizárólag amiatt, hogy az aláírás, illetve dokumentum elektronikus formában létezik.

Nem vitásan, ezen általános szabály célja és tartalma nem más, mint hogy az elektronikus forma alkalmazását ösztönözze. Ennek nyomán széles körben, a papír-alapú forma számára biztosított jogkövetkezmények mindegyikének kiváltására való alkalmassággal kerülhet felhasználásra az elektronikus aláírás és az elektronikus okirat. Mindebből következően az elektronikusan létrejött okiratok tekintetében nem jogszerű a papír alapú másolati példányok bemutatását, illetve megküldését igényelni.

20. Elutasítási okként merülhet-e fel, ha a beérkezett kérelem adatait a cégbíróságok nem tudják teljes egészében automatikusan előszerkeszteni?

Amennyiben a cégbíróság azt tapasztalja, hogy az automatikus előszerkesztés nem működik valamennyi adatra kiterjedően (azaz manuálisan is rögzíteni kell az adatokat), ugyanakkor a bejegyzési kérelemben rögzített adatok tartalmilag megfelelőek, továbbá a kötelezően csatolandó okiratok teljes egészében rendelkezésre állnak, a kérelmet kifejezetten az előszerkesztő program működését érintő okból kifolyólag nem utasíthatja el.
Az elutasítási okok rendszerét a Cégtörvény rögzíti, amely kizárólag a kérelemben foglalt adatokat és csatolandó mellékleteket érintő hiányosság, hiba esetén engedi meg a kérelem elutasítását. A cég érdekkörén kívül felmerült fenti okból kifolyólag meghozott elutasító végzések nem jogszerűek.

A szerkesztőprogram működésével kapcsolatos kérdésekben felvilágosítást és segítséget a Microsec Zrt. nyújt.

21. A cégjegyzésre jogosultaknak is rendelkezniük kell elektronikus aláírással?
Elegendő, ha az eljárásra jogosult jogi képviselője rendelkezik elektronikus aláírással.

22. Kötelező az elektronikus cégeljárás?
Igen, 2008. július 1-jétől kötelező az elektronikus cégeljárás.