(Változás)bejegyzési eljárás elektronikus úton

A kérelem benyújtása

A cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet (továbbiakban: IM rendelet) 1. § (1) bekezdése értelmében a cég bejegyzésére irányuló kérelmet külön jogszabályban meghatározott elektronikus kérelem formájában (elektronikus nyomtatványon) kell előterjeszteni. A bejegyzési kérelemhez a mellékleteket egy példányban kell benyújtani. A bejegyzési kérelmet és az ahhoz csatolt elektronikus úton létrejött vagy jogi képviselő által elektronikus okirattá alakított mellékleteket minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni.

A kérelemben kétféle irat szerepelhet:

1. Eredetileg papír alapú okiratok szkennelt formában, minősített 
    elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátva
    Ebben az esetben a papír alapú cégiratok elektronikus okirati
    formába való átalakítása szükséges. A jogi képviselő feladata a 
    bejegyzési kérelem mellékletét képező, nem általa készített okiratok
    (pl: tulajdoni lap, hatósági engedély) elektronikus okirati formába történő
    átalakítása.

    Ez a gyakorlatban a papír alapú iratok szkennelését és (ha a törvény
    eltérően nem rendelkezik) minősített elektronikus aláírással, valamint
    időbélyegzővel való ellátását jelenti.
    A szkennelésre vonatkozó műszaki követelmények:
    -      A szkennelt képeket kizárólag abban az esetben fogadja el a
           cégbíróság, ha azon az eredeti papír alapú okirat szövege jól
           olvasható.
    -      A szkennelt kép felbontása 240-300 dpi közötti lehet.
    -      A szkennelt kép fekete-fehér legyen, tehát ne színes és ne
           szürkeskálás.
    -      A szkennelt dokumentum PDF formátumú lehet.
    -      A szkennelt dokumentum lehetőleg ne tartalmazzon üres oldalakat,
           azaz kétoldalas szkennelésnél az üres oldalak elhagyandók.
    -      Szkennelés után ellenőrizze a szkennelt dokumentum méretét. A
           fentiek betartása esetén a fájlméretnek oldalanként 50-100 kB körül
           kell lennie. Ha a fájlméret oldalanként többszáz kB vagy 1 MB-nál is
           több, akkor ellenőrizze a szkenner beállításokat és szkennelje újra
           a dokumentumot.

    A papír alapú cégiratok megőrzése és bemutatása
    A jogi képviselő az eredetileg nem elektronikus formában készült okiratok
    megőrzéséről az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 27/A. § alapján,
    illetve a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 158. § - 160. §-ban
    szabályozott módon gondoskodik. A jogi képviselő köteles a papíralapú 
    okiratot a cégbíróság felhívására bemutatni az elektronikus okirattal való
    egyezőség megállapítása érdekében, ha e tekintetben a cégbíróságnak
    kételye merül fel. A jogi képviselő tevékenységének befejezésekor az
    ügyvédi/közjegyzői levéltár veszi át az őrzési és a bemutatási  
    feladatokat.

2. Eredetileg elektronikus formában létrehozott okiratok, ha azokat 
    az okirat aláírói minősített elektronikus aláírással és 
    időbélyegzővel látták el
    Elektronikus okiratok is közvetlenül csatolhatóak az elektronikus 
    bejegyzési kérelemhez, ha azokat az aláírók minősített elektronikus
    aláírással és időbélyegzővel látták el.

    A csatolt okiratok formátuma sima szöveg (text)és PDF lehet, vagy
    olyan ES3 kiterjesztésű elektronikus akta, amelyben az előzőleg
    felsorolt formátumú iratok szerepelnek.
    A Wordben szerkesztett dokumentumokat PDF formátumban elmentve
    lehet csatolni. Amennyiben az okiratokat papíron is aláírják (pl. a cég
    tulajdonosai), akkor az aláírt papír okiratokat kell szkenneléssel PDF
    formátumú elektronikus okirattá alakítani.

    A szkennelt okiratok és az elektronikus úton keletkezett okiratok
    vegyesen is szerepelhetnek az elektronikus kérelemben.

Az elektronikus aktát aláírással, időbélyegzővel kell ellátni.

A kérelmek kitöltéséhez használható bármely a kitöltést elősegítő program, mely megfelel az IM rendelet mellékletében foglaltaknak, ill. a honlapon közzétett sémadefinícióknak.

Illeték ill. költségtérítés megfizetése

Az illeték illetőleg a költségtérítés megfizetésének módja a következő:

-   Illeték és költségtérítés utalványminta kérése.
-   Az utalványminta kérése során a befizetés igazolására irányuló
    kérelmet a rendszer automatikusan létrehozza, ezt a bejegyzést kérő
    jogi képviselőnek minősített elektronikus aláírásával kell ellátnia
    (Ctv. 37. § (4). Az aláírt kérelmet a rendszer (25/2006 (V.18.) IM
    rendelet) a Magyar Államkincstár (MÁK) számára továbbítja.
-   A MÁK részére továbbított kérelmet a rendszer elküldi e-mailben a 
    jogi képviselő részére is. Ezzel további teendő nincs.
-   Az igazoláskérelem aláírása után az utalványmintán szereplő adatok
    alapján banki átutalással kell megfizetni az illetéket és a költségtérítést.
    Fontos, hogy a közleményben pontosan tüntesse fel a 16 jegyű
    ügyazonosítót.
-   A Magyar Államkincstár a befizetés megérkezte után 1 munkanapon
    belül fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus
    igazolást küld e-mailben a befizetésről.

A MÁK által küldött elektronikus igazolást kell mellékelni a cégbejegyzési kérelemhez. Figyelem! Ne az elektronikus igazolásban lévő html fájlt mellékelje, hanem a teljes es3 kiterjesztésű e-aktát, különben az igazoláson lévő elektronikus aláírás elvész.

Útmutató az elektronikus fizetéshez

Adatszolgáltatás a NAV és a KSH felé

A Ctv. 36. § (4) bekezdése alapján az elektronikus bejegyzés (változásbejegyzés) során a bejegyzési kérelem előterjesztője - választása alapján - az adóhatóság, illetve a KSH által vezetett nyilvántartáshoz szükséges, külön törvényben rögzített további adatokat az elektronikus úton benyújtott bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemmel együtt előterjesztve a Céginformációs Szolgálat útján juttathatja el az illetékes szervezethez. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy kérelem előterjesztője ez irányú kötelezettségeinek a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem benyújtásával egyidejűleg tegyen eleget.

ÁFA nyilatkozat
Útmutató az ÁFA-nyilatkozat kitöltéséhez

Az újonnan alakuló gazdasági szervezetek adatszolgáltatási kötelezettségüket a Központi Statisztikai Hivatal felé az "1032 OSAP számú Alapinformációk az alakuló gazdasági szervezetekről" elnevezésű kérdőíven teljesíthetik a cégbírósági bejegyzést követő 15 napon belül.

Az Országos Statisztikai Adatgyűjési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló 288/2009. (XII.5.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése értelmében a KSH a Korm. rendelet 1. számú mellékletében kijelölt adatgyűjtések teljesítését, kizárólag az erre a célra kialakított KSH-Elektra informatikai rendszeren keresztül (http://elektra.ksh.hu/) fogadja el.
Az elektronikus kérdőív elérhető még a KSH honlapján a www.ksh.hu - Adatszolgáltatóinknak - "KSH-ELEKTRA Elektronikus adatgyűjtés" menüpontból is.

A kérelem elküldése

A kérelmet, mely már tartalmazza a Magyar Államkincstár által a befizetésről küldött elektronikus igazolást az illetékes cégbíróság e-mail címére csatolt fájlként kell elküldeni.

A kérelem útja

A bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmek a Céginformációs Szolgálathoz érkeznek, a benyújtásra vonatkozó határidők szempontjából a Céginformációs Szolgálathoz érkezés időpontja az irányadó.
A Céginformációs Szolgálat az elektronikus okiratot

informatikai (az elektronikus aláírás hitelessége, az adatok
sértetlensége, az időbélyegző dátuma és hitelessége, az elektronikus
okirat formátuma tekintetében),
-   valamint - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a
végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és egyéb törvények
módosításáról szóló 2012. évi CIV. törvény 5. §-a alapján
- a kérelemben
foglalt adatok formai megfelelőségét is megvizsgálja.

A Céginformációs Szolgálat a kérelmek ellenőrzését az alábbi adatbázisok, illetve algoritmusok alapján végzi el:

-   Elfogadott karakterkészlet:
szóköz0123456789ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZabcdefghijklmnopqrstuvwxyz
ÁÉÍÓŐÖÚŰÜáéíóőöúűüäÄß!"&'()*+-./,:;@#$%=[]_{|}<>^~§
-   Irányítószám, település - Gyakran előforuló hibák
-   Közterület elnevezése
-   Országkódok
-   Tevékenységi körök (TEÁOR számok) megjelölése
-   Adószám, valamint adóazonosító jel
-   Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény 22. § (1) bekezdése
szerinti nyilatkozat kitöltésének konzisztenciája
-   Kisadózó vállalkozások tételes adójával kapcsolatos nyilatkozat
ellenőrzése


Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem informatikai és formai szempontból szabályszerűen került benyújtásra, a Céginformációs Szolgálat haladéktalanul továbbítja az illetékes cégbírósághoz. A Céginformációs Szolgálat a kérelem megérkezéséről, és arról, hogy azt továbbította a cégbírósághoz, a kérelem cégbírósághoz való sikeres továbbításával egyidejűleg elektronikus igazolást küld a jogi képviselőnek.

Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem és mellékletei informatikai vagy formai szempontból hibásak vagy hiányosak, illetve amennyiben a cégeljárásban nem felhasználható közzétételi költségtérítésről szóló MÁK igazolás kerül csatolásra, a Céginformációs Szolgálat az iratokat az elektronikus igazolással együtt a jogi képviselőnek visszaküldi. Ebben az esetben a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet be nem nyújtottnak kell tekinteni.

A végzések megküldése

A cégbíróságra vonatkozó ügyintézési határidő az azt követő első munkanapon kezdődik, amikor a Céginformációs Szolgálattól az informatikai szempontból szabályszerű bejegyzési kérelem a cégbírósághoz megérkezik. A cégbíróság csak az informatikai szempontból szabályszerűen beérkezett kérelem alapján ad ki tanúsítványt.

A cégbíróság a jogi képviselővel elektronikus úton közli a bejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során hozott végzéseket. Az elektronikus úton közölt végzést a jogi képviselő minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott visszaigazolásában megjelölt időpontban kell kézbesítettnek tekintetni. A kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények az elektronikus úton történő közléshez fűződnek. Ha a cégbíróság 7 munkanapon belül nem kap visszaigazolást a jogi képviselőtől, a végzést a cégbíróság írásban is megküldi. Ebben az esetben a kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények az írásban történő közléshez fűződnek.

Cégiratok benyújtása elektronikus úton, ha a törvény személyt vagy szervezetet kötelez. Ha törvény a cégirat cégbírósághoz történő benyújtására nem a céget, hanem közvetlenül valamely személyt vagy szervezetet kötelezi (pl. a befolyással rendelkező bejelentése a befolyásszerzésről), a kötelezett e kötelezettségét elektronikus úton teljesítheti. Ebben az esetben a jogi képviselet kötelező, az irat benyújtására a fentiek az irányadók.

Az elektronikusan megfizetett, de a cégeljárásban fel nem használt illeték és költségtérítés visszaigénylése

Ha a cégbejegyzési eljárásban a befizetett költségtérítés nem került felhasználásra, akkor kérelemre, melyhez csatolni kell a befizetés megtörténtét szóló elektronikus igazolást vagy annak papíralapú hiteles másolatát, a Céginformációs Szolgálat papír alapon igazolást állít ki ennek tényéről.

Az illeték és a közzétételi költségtérítés elektronikus úton történő megfizetéséről a cégeljárásban és más cégügyekben 25/2006. (V.18.) IM rendelet 4. § (2) értelmében a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során megfizetendő illeték az illetékes cégbíróság Magyar Államkincstárnál vezetett illeték bevételi számlájára, a költségtérítési díj pedig az Igazságügyi Minisztérium számlájára kerül befizetésre.

A fentiekre tekintettel a Céginformációs Szolgálatnak nem áll módjában igazolást kiállítani illetékek felhasználásáról.

A befizetett, fel nem használt illetékekről - a 25/2006. IM rendelet 9. § alapján - az illetékes cégbíróság állít ki írásbeli kérelemre papíralapú igazolást, melynek visszautalása az illetékes állami adóhatóság feladat-, illetve hatáskörébe tartozik.