Beszámoló: a gazdálkodó szervezet üzleti évét lezáró, az éves működést, pénzügyi és jövedelmi helyzetét bemutató, könyvvezetéssel alátámasztott dokumentum.

A számvitelről szóló 2000. évi C. tv 4. § (1)-(2) bekezdése alapján a gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően, a számviteli törvénnyel meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles - magyar nyelven - készíteni. A beszámolónak megbízható és valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről (eszközeiről és forrásairól), pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről. Az üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Az üzleti év időtartama alapvetően megegyezik a naptári évvel.
Az éves beszámoló mérlegből, eredmény-kimutatásból és kiegészítő mellékletből áll. Az éves beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést is kell készíteni.

Beszámoló letétbe helyezése és közzététele: a számviteli törvény szerinti beszámolót elektronikus úton, a kormányzati portál útján kell a Céginformációs Szolgálat részére megküldeni. (Ctv. 18.§ -19.§). A beszámolóhoz elektronikus űrlapot kell mellékelni, melyet a Céginformációs Szolgálat továbbít az állami adóhatóság részére.
A beszámolónak a Céginformációs Szolgálat részére történő elektronikus megküldésével a cég letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének is eleget tesz.
A beszámoló benyújtására vonatkozó határidők tekintetében a Céginformációs Szolgálathoz - az informatikai szempontból szabályszerű - érkezés időpontja irányadó.

Cég: az a jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre üzletszerű gazdasági tevékenység céljából.

Cégadat: cégjegyzékben szereplő, cégre vonatkozó adat, jog, tény.

Cégirat: a cégjegyzék, valamint a cégjegyzékben szereplő adat igazolására szolgáló mellékletek, illetve egyéb olyan okiratok, melyek benyújtására a céget - közérdekből, vagy a forgalom biztonsága, valamint a hitelezői érdekek védelme céljából törvény kötelezi.

Cégmásolat: a cégjegyzék valamennyi fennálló és törölt adatát tartalmazza. [Ctv. 12.§ (1)] Adat alatt - együttesen - a cégre vonatkozó valamennyi fennálló és törölt adatot, jogot, valamint tényt kell érteni a Ctv. 1.§ (1) bekezdés a.) pontjának megfelelően.

Cégkivonat: a cégjegyzék hatályos, fennálló adatait tartalmazza [Ctv. 12.§ (1)].

Cégbizonyítvány: az azt kérelmező kérelmének megfelelően a cégjegyzék egyes, a kérelmező által megjelölt fennálló vagy törölt adatait tartalmazza, illetve azt, hogy valamely meghatározott bejegyzés a cégjegyzékben nem szerepel(t) [Ctv. 12. § (1)].

Cégnyilvántartás nyilvánossága: Alapelv, miszerint a cégjegyzék fennálló, illetve törölt adatai,a cégiratok -ideértve az elektronikus úton benyújtott, valamint elektronikus okirattá alakított cégiratokat is - teljes körűen nyilvánosak. Teljeskörűen nyilvánosak a benyújtott, de még el nem bírált bejegyzési kérelem és mellékletei is.

Cégnyilvántartás közhitelessége: Alapelv, amelynek értelmében a cégnyilvántartás hitelesen tanúsítja az abban feltüntetett adatok, továbbá a bejegyzett jogok és tények fennállását, illetve azok változásait.

Céginformációs Szolgálat: az Igazságügyi Minisztérium szervezeti egységeként működő Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat (Ctv. 1.§ (2)), amelynek feladatai:

-    A Ctv-ben szabályozott módon hozzájárul a cégnyilvánosság
követelményének megvalósításához, a cégjegyzékben szereplő adatok
és cégiratok megismeréséhez;
-    jogi tanácsadó szolgálatot tart fenn annak érdekében, hogy a mikro- és
kisvállalkozások a cégalapítással, a cégek megszüntetésével
     összefüggő
jogilag jelentős információkat - korszerű informatikai eszközök
alkalmazása révén - közérthető megfogalmazásban, költségmentesen is
megismerhessék.

Céginformációs Szolgálat elektronikus ügyfélszolgálata azt a célt szolgálja, hogy az ügyfelek ezen keresztül - elektronikus úton, a Ctv-ben meghatározott típusú elektronikus aláírással ellátva -:

-    beküldhessék a bejegyzésre vagy változásbejegyzésre vonatkozó
kérelmüket,
-    benyújthassák a beszámolókat közzétételre, ezzel teljesítve a letétbe
helyezési kötelezettségüket is,
-    céginformációt kérhessenek,
-    e-mailben - elektronikus aláírás hiányában is - felvilágosítást
kérhessenek.

A Céginformációs Szolgálat honlapja az IM honlapjáról is elérhető, tartalmazza a kapcsolódó e-mail címeket, a különböző, letölthető nyomtatványokat, és minden információt, amely az elektronikus cégeljáráshoz, illetve a cégnyilvánosság elektronikus úton történő biztosításához szükséges.

A Céginformációs Szolgálat elektronikus ügyfélszolgálatához elektronikus úton benyújtott kérelmet általában tehát legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell ellátni, de a cégbejegyzési, változásbejegyzési eljárás során - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - az elektronikus úton küldött okiratokat minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni oly módon, hogy az időbélyegző alapján a minősített aláírás használatára való jogosultság okirat aláírásának időpontjában fennállása megállapítható legyen [Ctv. 36. § (2)].

A Ctv. 16. §-a szerint, ha a kérelmet elektronikus úton terjesztik elő, a kérelem tartalmához kapcsolódó illeték, illetve a költségtérítés megfizetésére a Ctv. 37. § (4) bekezdésében foglaltak megfelelően irányadók. Ctv 37. § (4): "Az eljárási illetéket és a közzétételi költségtérítést elektronikus úton kell megfizetni a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem benyújtását megelőzően, a Céginformációs Szolgálat honlapjáról letöltött illeték, valamint költségtérítési ügyazonosító szám feltüntetésével. Az illetéket a cégbíróságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbevételi számlájára, a közzétételi költségtérítést pedig az Igazságügyi Minisztériumnak a Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell utalni. Az illeték és a költségtérítés befizetésének összegéről és időpontjáról a Magyar Államkincstár egy munkanapon belül elektronikus úton fokozott biztonságú aláírással ellátott igazolást küld. Az igazolásokat a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez mellékelni kell. Az illeték és a költségtérítés elektronikus úton történő megfizetésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg."

Csoportosított céginformáció: A Ctv 14. § (1)bekezdése értelmében az egyes cégjegyzékekbe bejegyzett adatok csoportosított céginformációként történő szolgáltatása is kérhető. Ezt a szolgáltatást a Céginformációs Szolgálat nyújtja költségtérítés ellenében, az Igazságügyi Minisztériummal kötendő megállapodás alapján. A csoportosítási szempontokat a kérelmező állapítja meg (pl. Pest megye összes, főtevékenységként divatáru nagykereskedelemmel foglalkozó cége, vagy Magyarország összes felszámolás alatt álló cége). Az adatszolgáltatás árai a honlapon megismerhetőek.
A Ctv. 14. § (2)-(5) bekezdései fontos rendelkezést tartalmaznak - csoportos céginformáció kérése esetén - a természetes személy adatainak védelme érdekében annak ellenére, hogy az ilyen adatok a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. logikai rendszere szerint közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek. E védelem arra vonatkozik, hogy amennyiben a csoportosított cégadatok valamely természetes személy cégtulajdonosi (tagsági, részvényesi) minőségére irányulnak, akkor ez a céginformáció csak bizonyos törvényi feltételek esetén teljesíthető. Nevezetesen akkor, ha a céginformáció bírósági végrehajtó, felszámoló vagy nemperes eljárást lefolytató közjegyző külön törvényben meghatározott feladatainak teljesítéséhez, illetve más információkérőnek a törvényben biztosított jogai gyakorlásához vagy törvényes érdekei védelmében szükséges. Törvényes jogcím hiányában az információkérőnek az érintettek hozzájárulását igazolnia kell. A Céginformációs Szolgálat a nyomozó hatóságot a "halaszthatatlan intézkedés" jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő cégadatokról. A Céginformációs Szolgálat a védett keresési esetekben a céginformáció iránti kérelem, valamint az adatszolgáltatás tényét köteles az elektronikus rendszerben oly módon rögzíteni, hogy az érintettet az adatszolgáltatás időpontjáról, jogcíméről, a kért adatokról és az adat felhasználójának személyéről kérésére - ha törvény másként nem rendelkezik - az adatszolgáltatás időpontjáról számított öt évig tájékoztathassa. Ezeket a tényeket oly módon kell rögzíteni, hogy az adat célhoz kötött felhasználása ellenőrizhető legyen. Az ezzel ellentétes céginformáció-kérés, illetve ennek alapján az adat felhasználásának jogkövetkezményeit az információt kérő viseli.

Disztribútor: Az Igazságügyi Minisztérium szerződéses partnere, aki az Igazságügyi Minisztérium "meghosszabbított kezeként" közreműködik a cégnyilvántartásban szereplő adatok továbbításában, azáltal, hogy elektronikus céginformáció szolgáltatást nyújt partnerei számára.

Elektronikus okirat: a Ctv. 10 § (2) bekezdése értelmezésében elektronikus úton benyújtott, illetve elektronikus okirattá átalakított cégiratot jelent. A Ctv. 16. § (2) bekezdése pedig a Céginformációs Szolgálat, illetve a cégbíróságok céginformáció - szolgáltatása körében az elektronikus okiratok közé emeli a cégjegyzékadatokról kiállított elektronikus okiratot is.
Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. tv. (Eatv) 2. §-a sorolja fel azokat az elektronikus aláíráshoz kapcsolható fogalmakat, amelyeket bármely jogszabály - szakmai szempontból - megemlíthet. Rendelkezése alapján, ha a jogszabály az ott megjelölt fogalmakat említi, azokat az Eatv. 2. §-a szerint kell értelmezni. Ez a felsorolás azonban nem tartalmazza az elektronikus okirat fogalmát, definiálja azonban az elektronikus dokumentumot. Az Eatv. 2. § 12. pontja szerint elektronikus dokumentum alatt elektronikus eszköz útján értelmezhető adategyüttest kell érteni. Elektronikus irat alatt informatikai szempontból tehát olyan elektronikus dokumentumot kell érteni, amelynek funkciója a szöveg betűkkel való közlése, míg az elektronikus okirat olyan elektronikus irat, amely nyilatkozattételt, illetőleg nyilatkozat elfogadását, nyilakozat kötelezőnek való elismerését foglalja magában, s mint ilyen, az azonosíthatóság érdekében elektronikus aláírást is tartalmaz.

Elektronikus okiratokról hiteles vagy nem hiteles papíralapú másolat:
A cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratokról a cégbíróságtól illeték ellenében, illetve a Céginformációs Szolgálattól - külön jogszabályban meghatározott költségtérítés ellenében - hiteles vagy nem hiteles papíralapú másolat kérhető. Ha a kérelemből más nem következik, a cégbíróság, illetve a Céginformációs Szolgálat - a kérelem érkezésétől számított tizenöt napon belül - az okirat hiteles másolatát adja ki. [Ctv. 16.§ (1)]

A polgári peres eljárásról szóló 1952. évi III. tv (Pp.) 191. § (1) bekezdése szerint az eredeti okirat helyett annak hiteles vagy egyszerű másolatban való bemutatása is elegendő, ha ezt az ellenfél nem kifogásolja, és az eredeti okirat bemutatását a bíróság sem tartja szükségesnek.

Általánosságban: a másolat fogalom az okirat keletkezése alapján történő megközelítéséből ered, hiszen az okirat - keletkezése alapján - lehet eredeti, illetve másolat. Másolatról akkor beszélünk, ha az nem az eredeti okirattal azonos módon jön létre. A másolat lehet egyszerű (pl. fénymásolat), vagy hiteles. Hitelesített másolatot közjegyző, vagy az okiratot kiállító hatóság készíthet, amelyben azt a tényt tanúsítja, hogy a másolat az eredetivel mindenben megegyezik.

A cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratokról a Ctv. szerint egyrészt a cégbíróság, másrészt a Céginformációs Szolgálat adhat tehát egyszerű, vagy hitelesített, illetve a közjegyzőkről szóló tv. alapján a közjegyző adhat hitelesített papír alapú másolatot úgy, hogy a cégbíróságoknál rögzített adatokat tartalmazó elektronikus okiratokról a céginformációkat rendszerező - a Ctv., illetve a Céginformációs Szolgálat működéséről szóló IRM rendelet alapján meghatározott - formátumban (pl. cégbizonyítvány, névjegy, cégmásolat, beszámoló, közlemény, stb.) - nyomtatással - papíralapú másolatot készít. A hiteles másolat esetén - amennyiben azt a Céginformációs Szolgálat adja ki, - a hitelesítést a Céginformációs Szolgálat erre felhatalmazott munkatársai végzik, a közokiratot a másolat hitelességét igazoló körbélyegzővel, az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs Szolgálatának bélyegzőjével, a kiállítás dátumával, és aláírásukkal látják el. A közjegyzőket és a cégbíróságot a hiteles másolat kiadásakor a rájuk vonatkozó törvények kötik.

Elektronikus közokirat: Az okiratokat nem csak a keletkezésük szerint, hanem a bizonyító erejük szerint is csoportosítani lehet. Eszerint megkülönböztetünk közokiratot (Pp. 195.§), és magánokiratot, ezen belül teljes bizonyító erejű magánokiratot (Pp. 196.§), és szabadon mérlegelhető magánokiratot (Pp. 199.§).
A közokirat bizonyító erejét a valódiság vélelme támasztja alá, vagyis az a törvényi vélelem, hogy az okirat annak kiállítójától származik. Ez a vélelem megdönthető, azonban az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy az okirattal tanúsított adatok és tények fennállnak, vagy nem állnak fenn, továbbá bizonyítja az okiratban foglalt határozat, intézkedés tartalmát, annak megtörténtét, illetve az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint azt, hogy az érdekelt személy a nyilatkozatot mikor, milyen módon, és milyen tartalommal tette meg. Ellenbizonyításnak tehát a közokirattal szemben is helye van, de csak annyiban, amennyiben azt a törvény ki nem zárja, vagy nem korlátozza A közokiratot így az ellenkező bebizonyításáig valódinak kell tekinteni, a bíróság azonban - ha szükségesnek találja - az okirat kiállítóját hivatalból is megkeresheti, hogy az okirat valódisága tekintetében nyilatkozzék.

A Pp. ismeri és elismeri az elektronikus közokirat létét is:

Az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít. (Pp. 195. § (1))

Az elektronikus közokirat kiállításához természetesen olyan alaki követelmények társulnak, mint a papíralapú közokirathoz, vagyis, mint látható, elengedhetetlen, hogy

-    a kiállító bíróság, közjegyző, vagy más hatóság legyen,
-    a kiállítás a megnevezettek ügykörén belül történjen,
-    a kiállítás az arra megszabott alakban történjen.

Mint ahogy a papíralapú közokirat sem képzelhető el a kiállító személyazonosságát megállapíthatóvá tévő aláírás és a kiállítás időpontját igazoló dátum nélkül, ugyanígy szükséges a kiállító azonosíthatóságát és letagadhatatlanságát, továbbá a kiállítás időpontját hitelesen igazoló megoldás az elektronikus közokirat esetében is. Ennek a feltételnek - informatikai szempontból - pedig kizárólag a minősített elektronikus aláírás felel meg, amelyhez időbélyegzőt is csatolni kell. Ezek a feltételek teszik lehetővé, hogy megállapítható legyen az elektronikus aláírás hitelessége, az adatok sértetlensége, valamint az időbélyegző dátuma és hitelessége. Ha a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat aláírójának azonossága, illetve az okirat hamisítatlansága kétséges, ezek megállapítása érdekében a bíróság elsősorban az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítványt kibocsátó hitelesítés-szolgáltatót keresi meg. Az elektronikus okirathoz kapcsolt időbélyegző által igazolt adatokkal kapcsolatos kétség esetén a bíróság elsősorban az időbélyegzést végző szolgáltatót keresi meg.
Fontos tudni, hogy az eredeti papír alapú közokiratéval azonos bizonyító ereje van a közokiratról - általában műszaki vagy vegyi úton - készült felvételnek (fénykép-, film-, hang- stb.), úgyszintén az eredeti okiratról bármely adathordozó útján készült okiratnak, ha a felvételt, illetve az adathordozóról az okiratot bíróság, közjegyző vagy más hatóság, továbbá közigazgatási szerv vagy ezek ellenőrzése mellett más szervezet készítette. Ugyanilyen bizonyító ereje van az okirat megőrzésére hivatott szerv (pl. levéltár) által vagy ellenőrzése mellett készített felvételnek vagy okiratnak, továbbá a közokiratot kiállító vagy őrzésére hivatott szerv által a felvétel vagy adathordozó útján nyert adatok alapján készített okiratnak. Az eredeti papír alapú vagy elektronikus közokiratéval azonos bizonyító ereje van annak a közokiratról készített elektronikus okiratnak, amelyet a közokirat kiállítására jogosult ügykörén belül, a megszabott alakban készített el, és amelyen minősített elektronikus aláírást, valamint - ha jogszabály így rendelkezik - időbélyegzőt helyezett el. Az eredeti közokiratéval azonos bizonyító ereje van annak az elektronikus okiratnak is, amelyet a közokirat kiállítására jogosult külön jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint készített el, illetve amelyet törvény elektronikus közokiratnak nyilvánít.

Elektronikus aláírás - minősített : olyan - fokozott biztonságú - elektronikus aláírás, amelyet az aláíró biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel hozott létre, és amelynek hitelesítése céljából minősített tanúsítványt bocsátottak ki. (Eatv.2.§ 17. pont.) A minősített tanúsítványt elvileg bármely bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásban el kell fogadni.

Minősített tanúsítványt a hitelesítés-szolgáltatók kizárólag természetes személy részére bocsát ki a minősített szolgáltató. A hitelesítés-szolgáltató a minősített tanúsítványban meghatározhatja a tanúsítvány felhasználásának tárgybeli, földrajzi, vagy egyéb korlátait, illetve az egy alkalommal vállalható kötelezettség legmagasabb értékét.
A minősített tanúsítványnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

-    annak megjelölését, hogy a tanúsítvány minősített tanúsítvány,
-    a hitelesítés-szolgáltató és székhelyének (ország-) azonosítóját,
-    az aláíró nevét vagy egy álnevet, ennek jelzésével,
-    az aláírónak külön jogszabályban, illetve a szolgáltatási szabályzatban,
illetőleg az általános szerződési feltételekben meghatározott speciális
jellemzőit, a tanúsítvány szándékolt felhasználásától függően,
-    azt az aláírás-ellenőrző adatot, amely az aláíró által birtokolt aláírást
készítő adatnak felel meg,
-    a tanúsítvány érvényességi idejének kezdetét és végét, valamint azt az
időtartamot, ameddig a hitelesítés-szolgáltató a hitelesítés feladatát a
tanúsítvány vonatkozásában ellátja,
-    a tanúsítvány azonosító kódját,
-    az adott tanúsítványt kibocsátó hitelesítés-szolgáltató fokozott
biztonságú elektronikus aláírását,
-    a tanúsítvány használhatósági körére vonatkozó esetleges
korlátozásokat,
-    a tanúsítvány felhasználásának korlátait,
-    más személy (szervezet) képviseletére jogosító elektronikus aláírás
tanúsítványa esetén a tanúsítvány ezen minőségét és a képviselt
személy (szervezet) adatait.

Elektronikus aláírás - fokozott biztonságú: olyan elektronikus aláírás, amely

-    alkalmas az aláíró azonosítására,
-    egyedülállóan az aláíróhoz köthető,
-    olyan eszközökkel hozták létre, amelyek kizárólag az aláíró befolyása
alatt állnak, és
-    a dokumentum tartalmához olyan módon kapcsolódik, hogy minden
-    az aláírás elhelyezését követően a dokumentumon tett - módosítás
érzékelhető. (Eatv. 2.§ 15. pont.)

Az elektronikus aláírás az elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumhoz azonosítás céljából logokailag hozzárendelt, vagy azzal elválaszthatatlanul összekapcsolt elektronikus adat, amely lehet fokozott biztonságú, illetve minősített aláírás. A minősített aláírás egyben fokozott biztonságú aláírás is. A kettő közül azonban a minősített elektronikus aláíráshoz kapcsolódnak a legszigorúbb biztonsági követelmények; létrehozásához minősített tanúsítvány szükséges, az aláírást-létrehozó adatot biztonságos aláírás-létrehozó eszközön kell tárolni, és az aláírást ennek az eszköznek a segítségével kell létrehozni. Ez a megoldás felel csak meg egyértelműen annak az azonosíthatósággal és letagadhatatlansággal kapcsolatos követelménynek, amely megegyezik a kézzel írt, és teljes bizonyító erőt kiváltó aláírásoktól elvárt azonosíthatósággal és letagadhatatlansággal. Az elektronikus aláírásokat informatikai módon ellenőrizni kell, vagyis az elektronikus dokumentum aláíráskori, illetve ellenőrzéskori tartalmát össze kell vetni, illetve az aláíró személyt azonosítani kell a dokumentumon szereplő, illetve a hitelesítés szolgáltató által közzétett aláírás-ellenőrző adat, valamit a tanúsítvány felhasználásának segítségével.A fokozott biztonságú aláíráshoz kapcsolódó tanúsítvány kibocsátása során nem szükséges olyan szigorú ellenőrzés, mint a minősített aláíráshoz kapcsolódó tanúsítvány kibocsátása esetén. A fokozott biztonságú elektronikus aláírás is teljesíti ugyan az azonosíthatóság és a letagadhatatlanság követelményét, azonban ennek bizonyító ereje gyengébb, mint a minősített elektronikus aláírásáé. Nevezetesen: a bizonyító erő szempontjából a minősített aláírás teljes bizonyító erőt, míg a fokozott biztonságú aláírás csak szabadon mérlegelhető bizonyító erőt kölcsönöz az elektronikus okiratnak. A papír alapú okiratokkal való összehasonlításban a bizonyító erő szempontjából úgy lehet tekinteni a minősített aláírással ellátott elektronikus okiratot, mint a teljes bizonyító erejű magánokiratot, amit pl. az okirat készítője saját maga írt, és aláírt, vagy amit nem saját maga írt, de két tanú jelenlétében írt alá, vagy előttük ismerte el az aláírását valódinak. Ezzel szemben a fokozott biztonságú aláírással ellátott elektronikus okirat olyan, mintha csak egyszerűen aláírt volna a személy egy gépelt oldalt, ezért nem szolgál teljes bizonyítékul arra, hogy a kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, elfogadta, vagy magára nézve kötelezőnek ismerte el. Ezért ilyen esetben a bíróság a tárgyalás és a bizonyítás összes adatainak mérlegelése alapján ítéli meg, hogy az okirati bizonyítás eredménye mennyiben vehető figyelembe, míg a minősített aláírás esetén az ellenkező bizonyításáig a elektronikus okirat tartalmát teljes bizonyítékként kell kezelni. Mivel tehát a különböző típusú aláírásokkal ellátott okiratokhoz különböző bizonyító erő tartozik, ezért bizonyos eljárásokban kizárólag minősített elektronikus aláírás használható. Fokozott biztonsági aláírás automatával is készíthető.

Időbélyegző: elektronikus dokumentumhoz végérvényesen hozzárendelt, vagy azzal logikailag összekapcsolt olyan adat, amely igazolja, hogy az elektronikus dokumentum az időbélyegző elhelyezésének időpontjában változatlan formában létezett. Ez olyan technikai megoldást jelent, amely a dokumentum tartalmához oly módon kapcsolódik, hogy minden, az igazolást követően kiadott módosítást érzékel.

Közokirat: Az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanusított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanolyan bizonyító ereje van az olyan okiratoknak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít.

OCCR: Az Országos Cégnyilvántartási és Céginformációs Rendszer olyan informatikai rendszer, amely tartalmazza a Magyarország területén bejegyzett cégekkel kapcsolatos valamennyi adatot, bejegyzett jogot vagy tényt, illetve azok változásait.